Elindult a várva várt felkészülés. Sajnos még mindig nem futhatok, no de sebaj, úszom helyette minden nap. Megvolt az első "úszásforgatás" is. Persze így, hogy tudtam, hogy vesznek kamárával és még fényképeznek is, teljesen másképp ment. Olyan zavarban voltam, hogy a hossz végére a levegőm is elfogyott:) Gondolom ehhez is hozzá lehet szokni, no de az még egy kicsit távolabb van.
Képzeljétek az Adidas jóvoltából kaptam futóruhákat, cipőt és úszásfelszerelést. Nagyon boldog vagyok, ilyen még sohasem történt velem.
A héten kipróbálhattam a kutyásfutást is, ami nagyon mókás dolog. Futópartnerem "Cuki" volt, aki hűséges kutyához méltóan leste gazdija (Gajdos Tamás) minden kívánságát. Nem olyan egyszerű ez a sportág. A partnereknek össze kell szokni, hangolódni, meg kell ismerni egymást és a bizalom sem árt. Szóval ez nem egy olyan sport, ami csak úgy elsőre menne:)
Volt alkalmam kipróbálni a viziaerobikot is, vagy inkább csak a vízben futást, ne kérdezzétek hogyan, a mai napig nem tudom, hogy ezt miképpen lehet tökéletesen kivitelezni. Azt hiszem én inkább maradok az úszásnál, így az a hitem is megmaradhat, hogy haladok a vízben.
Az OÉTI-ben egészséges táplálkozásra és főzésre is tanítanak. Na nem azért, mintha nem tudnék a konyhában alkotni. Adott egy tankonyha, ahol minden megtalálható és még egy külön bejáratú szakácsot is kaptunk, akitől bármit lehetett kérdezni. Ime a remekművem, persze egy kis segítséggel:)
Zöldborsó püréleves
Hamarosan újra jelentkezem!
Kereső
Követők
